Tatiana De Rosnay - Sarah kulcsa

Igen, már megint holokauszt...
Mégis megint valami egészen más.

"… nem könnyű dolog a múltat megbolygatni. Néha kellemetlen meglepetésekkel találhatja magát szemben az ember. Az igazság olykor rosszabb, mint a tudatlanság."

FÜLSZÖVEG:

"Párizs, ​​2002. Julia Jarmond amerikai újságírónőnek cikket kell írnia az 1942-es nagy párizsi razzia évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatos kutatásai során lassan feltárulnak előtte azoknak a szörnyű júliusi napoknak az eseményei, amikor sok ezer zsidót, köztük több mint négyezer gyermeket hurcoltak el, és zártak be napokra, rettenetes körülmények között a Téli Kerékpárstadionba, hogy onnan vigyék őket tovább a lágerekbe. Döbbenten tapasztalja, hogy még hatvan év elmúltával is milyen mély hallgatás övezi ezt a témát a franciák körében. És rájön, hogy a férje családja is súlyos titkot takargat…
Párizs, 1942. július 16. Kora hajnalban francia rendőrök dörömbölnek egy Marais-negyedbeli lakás ajtaján. A kis Michel rémülten bújik el kuckójában, a faliszekrényben. Tízéves nővérkéje, Sarah, úgy hiszi, ott biztonságban lesz, amíg délután vissza nem jön érte. Rázárja öccsére az ajtót és magával viszi a kulcsot. Nem tudja, hogy ahová ő megy, onnan nincs visszatérés…"

Nagyon tetszett, hogy Julia és Sarah történetét váltakozva olvashatjuk, pár sor a a múltban és pár sor a jelenben. Hamar felvettem a fonalat, de az első 100 oldal különösebben nem keltett bennem izgalmat, na de aztán bepótolta rendesen. Annyira izgultam Michel-ért, hogy le se tudtam tenni. Viszont a végéről hiányoltam a Srah-t. Szívesen beleláttam volna részletesebben a további életébe. Voltak ugyan persze utalások, és egészen kerekre összeállt a kép, nem is ezzel volt a gond, csak felmerültek bennem egyéb kérdések Sarah-val kapcsolatban, jó lett volna egy kicsit a lelkébe látni, bár talán azt nagyon nehéz feladat lett volna megírni, hogy vajon mit is csinál, mit is gondol egy nő, aki megélte a poklok poklát. Aki egyes-egyedül maradt ebben a hatalmas világban. Elképzelni sem tudjuk.
Megkedveltem juliát is. Egy igazán egyszerű, hètköznapi szereplő, egy nem hètköznapi szemèlyisèggel. Egy külön kis atmoszfèrát teremt a gondoskodásával.
Na de visszatérve a lényegre ez egy nagyon jól kigondolt ès összeállított történet, szenvedéssel, érzelmekkel teli, egyszerűen nincs rá más szó, mint, hogy gyönyörű...

9/10

Könyvmolyképző kiadó 2011
366 oldal

Pár szó a filmről:

A könyv alapján 2010- ben kèszült egy nagyszerű film, Kristin Scott Thomas főszereplèsèvel.

 Belőlem (ès szerintem bárki másból is) erős èrzelmeket váltott ki a film. Ami a könyvben csak egy írott jelenet, ha akarom elkèpzelem, ha nem, akkor csak átsiklok felette, az itt kegyetlen módon testet ölt ès nem kímèl. Megsirattam.

 De ha igazán őszinte akarok lenni. Lehet, hogy ha nem olvastam volna előtte a könyvet nem állt volna össze elsőre a kèp, hogy ki kivel van. Sok a szereplő ès míg a könyvben van időd kibogozni, ki merre meddig, itt csupán egy perces jeleneted van, hogy összeálljon a kirakós.

Ezt leszámítva is ajánlom, mind a könyv, mind a film változatát ennek a törtènetnek! Jó időtöltést hozzá!

 Zsú

U.i.: Egészen elképesztett amit Vél d'Hiv -ről olvastam. Botrány, ami ott zajlott. 13.152 ember, és csupán 400 túlélő. Döbbenet. Kicsit próbáltam elmerülni a tèmában, ès meglepő módon elèg gyèr a kínálat a hozzá kapcsolódó cikkekből. 

Vannak dolgok, amik úgy látszik, jobb, ha eltemettetnek. Csak ahogy a könyv is elmondja, az elmesèletlen törtènetekere nem lesz ki emlèkezzen!